50perc

50 perc

50 perc. 3000 másodperc.

Sok?

Kevés?

Attól függ, mi történik közben?

Ennyit kell várni, míg valami régóta várt élmény, program elkezdődik.

Ennyi ideig tart az, amire régóta készülünk, amiért sokat dolgoztunk.

Sok vagy kevés 50 perc?

Einstein óta tudjuk, hogy minden relatív. Sokszor ennek a relativitásnak való kiszolgáltatottságtól szenvedünk. Azonban vannak dolgok, amelyeknek nem vagyunk kiszolgáltatva, sőt amiben sok-sok szabadságunk van, hogy hogyan és mivel töltjük. Ilyen lehet 50 perc is. 50 perc magunkra, amikor igazán magunkkal törődünk, amikor megpihenünk, átgondolunk, újrarendeződünk. 50 perc, ami csak rólunk szól. Amikor magunkkal vagyunk, de mégsem vagyunk egyedül, mert a másik azért van ott velünk, hogy ezt az 50 percet minden figyelmével ránk fordítsa, velünk töltse.

Az, hogy mikor érezzük, hogy most jó lenne valaki, aki figyel ránk, meghallgat, és együtt érez velünk mindenkinél más-más élethelyzetben jön el. Lehet, hogy nem is kell hozzá különleges esemény, vagy nehéz élethelyzet, talán egyszerűen csak elfáradtunk. A bennünk rejlő erőforrások, lehetőségek és a fejlődésünk záloga néha könnyebben felszínre kerül és aktiválódik, ha valaki kísér és támogat minket ezen az úton.

Hogy hangzik?

Sok vagy kevés 50 perc?

Szeretne 50 percet magára önmagától?

Várom jelentkezését!

Solymosiné Hoós Gabriella

Mentálhigiénés segítő

 Telefonon a +36 70 3140368 számon

vagy levelét a 3000masodperc @gmail.com címen